KÉZSEBÉSZET
Karpális alagút szindróma
A kéztő alagút- vagy orvosi nevén Carpal tunnel syndroma az egyik leggyakoribb kézsebészeti megbetegedés 60 éves kor felett a nyeregízületi arthrózis mellett, mellyel ambulanciánkon találkozunk. A betegség elsősorban a nőket érinti, korábban többnyire a változókor körül kezdődtek a zsibbadásos panaszok, melyek gyakran két oldaliak, napjainkban azonban a számítógéphasználat terjedésével már a fiatalabb korosztályt is elérte, de még mindig többségében nőknél jelentkezik.
A betegség lényege, hogy a csukló magasságában az ún. kéztőalagútban (orvosi nevén canalis carpi) különféle okokból (gyulladás, hormonális változás a változó kor körül, rossz helyzetben gyógyult csuklótörés, daganatok, autoimmun betegségek, stb.) térszűkület keletkezik, ezáltal az alagútban futó ún. nervus medianus nevű ideg leszorítás alá kerül és így az áltata beidegzett érző- és mozgató területeken funkciózavar támad.
OKOK
Az okok között a leggyakoribb a krónikus, túlterhelés miatti ínhüvelygyulladás. Ez önmagában ugyan nem- vagy minimális panaszt okoz, de az alagútban a gyulladástól megvastagodott hajlító inak - 9 db- mintegy kábelekként zsúfolódnak össze, hozzányomják az ideget a kéztőcsatorna felső, erős szalag alkotta falához. Ha ez a térszűkület tartós, akkor az ideg keringésében, később magában az idegben is károsodás alakul ki, kialakulnak a jellegzetes tünetek is.
PANASZOK
A panaszok a leszorítás mértékétől függőek, lehetnek átmenetiek, de lehetnek tartósak, esetenként a beidegzési zavar visszafordíthatatlan mértékű. Ez utóbbi általában fel nem ismert, elhanyagolt, éveken át tartó esetekben fordul elő.
A betegség kezdeti szakaszában jellegzetes a beteget felébresztő éjszakai kézzsibbadás, mely a hüvelyk-, mutató-, középső ujjakat érinti, valamint a gyűrűsujj középső ujj felé néző felszínét. Jellegzetes, hogy a zsibbadás átmeneti, a kéz mozgatásával, helyzetváltoztatásával a panaszok megszűnnek, fájdalom nincs vagy csak minimális.
Ebben a stádiumban, ha a beteg eljut orvoshoz, az okok tisztázása után (gondos anamnézis, fizikális és rtg vizsgálat, EMG-ENG idegvezetés vizsgálata) csak konzervatív kezelést alkalmazunk. Többnyire átmeneti kíméletet (3 hét), éjszakára pihentető alkarsínt, mely nappal is hordható, szükség esetén helyi- és gyógyszeres nem-steroid kezelést rendelünk el.
A betegség krónikussá válásakor már nemcsak éjszaka, hanem napközben is zsibbadnak az ujjak, az ujjbegyeken érzészavar jelentkezik. Kezdetben csak csökken az érzékelés, mintha „kesztyű lenne az ujjakon”, később teljes érzéskiesés alakulhat ki. A dohányzó betegnek „körmére ég” a cigaretta, a háziasszonyok különféle vágott, zúzott sebeket szerezhetnek az érzéketlen területeken. Az ujjbegyek bőrlécrajzolata elsimul, a bőr elvékonyodik, a verejtékezés megszűnik. Ezekhez a tünetekhez már társulhat fájdalom, van, hogy a fájdalom dominál.
Az érintett ujjak ügyetlenné válnak, a fogás ereje gyengülhet, részben az érzészavar, részben pedig a hüvelykujjat a többi ujjal ill. a tenyérrel szembefordító izom (m.opponens pollicis) sorvadása miatt. Ebben az esetben az ún. hüvelykpárnán az izomhas lefutása mentén hosszanti árkot, izomhiányt találunk.
KEZELÉS
Ha a fenti panaszokkal keres fel minket a beteg és még nincs izomérintettség, megkísérelhető a konzervatív kezelés, de csak akkor, ha a műtétnek ellenjavallata van. Egy, legfeljebb két alkalommal, minimum 1 hetes időközzel szteroid injekció adható a kéztőcsatornába, szigorú sterilitási feltételek és a területen jártas szakember megléte mellett.
MŰTÉT
Amennyiben a konzervatív kezelés nem hozott eredményt vagy eleve nem várható tőle érdemi javulás, akkor műtétet végzünk. A műtét lényege az ideg leszorítottságának megszüntetése, ezzel esélyt adva az ideg regenerációjára, keringésének javítására. A műtét után – a panaszok időbeli fennállásától és súlyosságától függően- teljes gyógyulás várható azokban az esetekben, amelyekben izomsorvadás nincs vagy csak minimális, domináns volt az érzészavar.
A beavatkozást - belgyógyászati és laborvizsgálatok után - ambuláns formában végezzük, a szakma szabályai szerint, steril műtéti körülmények között, vértelenítő mandzsetta mellett, vezetéses (ún. axillaris)- vagy helyi érzéstelenítésben, esetleg rövid altalásban.
Az érintett csukló tenyéri felszínén, a kéztőszalag felett, ívelt hosszanti bőrmetszést ejtünk, majd a szalagot (retinaculum flexorum) teljes hosszában felhasítjuk. Ha nyálkahártya szaporulatot (orvosi nyelven synovitis) találunk az inak körül, azt is eltávolítjuk (synovectomia). Miután meggyőződtünk arról, hogy a kéztőalagútban nincs további térszűkületet okozó elváltozás, zárjuk a sebet.
A műtét után másfél-két órás megfigyelés következik, majd a kötés meglazítása után a beteg otthonába távozhat.
Varratszedést a műtét után 10-14 nappal végzünk, addig a kötésben a kéz kímélete, felpolcolása mellett az ujjak mozgatása javasolt.
Sebgyógyulás 2 hét.
Teljes gyógyulás a műtéttől számított 3-6 héten belül várható az esetek többségében. A hosszú anamnézis, mely több éves is lehet, természetesen hosszabb gyógyulási időt, akár több hónapot vonhat maga után.