Ínhüvelygyuladás

 

A klasszikus értelemben vett ínhüvelygyulladás, orvosi néven tenosynovitis olyan anatómiai helyeken kialakuló fájdalmas, duzzanattal járó, mozgáskorlátozást okozó megbetegedés, ahol az inakat csőszerű, szoros ínhüvely vagy lazább, de jól körülhatárolható, inkább zsákhoz hasonlító, synoviális szövettel bélelt nyálkahártyatömlő veszi körül.

 

Csőszerű ínhüvelyt találunk a kéz ujjainak tenyéri felszínén a hajlító inak körül. A hüvelykujj hajlító ina egyedül fut a hüvelyben, míg a hosszú ujjak esetén 2 hajlító ín - egy felületes és egy mély - található minden egyes ujj ínhüvelyében.

 

A hüvelykujj és a kisujj ínhüvelye hosszan végigkíséri az inakat, egészen az alkar-csukló átmenetig. A többi ujj ínhüvelye csak az ujjak tövéig ér a körömpercek alapjától, majd a tenyérben az inak kb. 4 cm-es szakaszon „szabadon futnak”, ezt követően a hüvelykujj tövének meghosszabbításába eső kéztő területén ismét „borítást” kapnak, egészen az alkar alsó 10-12 cm-es szakaszáig. Ezen a szakaszon zsákszerű az ínhüvely és a hosszú ujjak mind együtt helyezkednek el benne.

A kézháti oldalon a hosszú ujjak feszítő inait a csuklóízület felett szintén lazább „ínhüvelyzsák” borítja, azonban az ujjakhoz illetve a csuklóízület feszítését végző inakhoz még hat darab rostos, ún. feszítőín rekesz (extensor rekesz) is társul.

 

 

A fenti, kicsit részletesebb anatómiai kitekintést azért tartottam szükségesnek leírni, mert a betegség tüneteit így könnyebb megérteni.

 

Az esetek jelentős részében a krónikus túlterhelés, ritkábban rheumás megbetegedés, autoimmun betegség okozta duzzanat, nyomásérzékenység ugyanis döntően az ínhüvelyfalak, zsákok lefutásának megfelelően helyezkedik el. Az ínhüvely belső fala a túlterhelésre vagy a rheumás folyamatokra fokozott folyadéktermelődéssel, majd a fal megvastagodásával reagál, ezáltal alakulnak ki a duzzanatok. Az inak mintegy „beszorulnak” a hüvelyeikbe a felszaporodott gyulladásos szövet (synovitis) miatt, a mozgás nehézkessé, fájdalmassá válik, végül károsodik a kézfunkció.

 

Bizonyos esetekben - elsősorban rheumatoid arthritisben- az érintett inak szakadása is bekövetkezhet, főként a kézhát-csukló területén a feszítő inaknál, ha a gyulladásos szövetszaporulat ill. az azt termelő beteg nyálkahártya nem kerül időben eltávolításra. Ezekben az esetekben a korán elvégzett műtét képes megelőzni az ínszakadást, a kéz súlyos funkcióvesztését, tehát mindenképpen a mielőbbi synovectomiát ajánljuk a rheumatológus kollégával együttműködve, a konzervatív kezelés, gyógyszeres bázisterápia mellett.

 

A túlterhelés okozta ínhüvelygyulladás kezelése az akut szakaszban mindenképpen konzervatív, azaz az érintett terület kellő ideig történő (3 hét legalább) nyugalomba helyezése, pihentető sín használata, az ujjak fájdalomhatárig történő mozgatása, gyógyszeres és helyi gyulladáscsökkentők alkalmazása. Ezeket a klasszikus kezelési eljárásokat kombinálhatjuk pulzáló mágnesterápiás vagy lökéshullámkezeléssel, terápiás ultrahang ill. terápiás röntgenbesugárzás adásával. A cél a mielőbbi gyulladáscsökkentés az érintett terület anyagcseréjének és mikrokeringésének fokozása révén, ezáltal a duzzanat csökken, a fájdalom is, a mozgás pedig szabaddá válik.

 

Amennyiben a panaszok krónikussá váltak, azaz több mint 6 hete fennállnak és a konzervatív kezelés eredménytelen volt, műtéti megoldást javasolunk, mégpedig a gyulladt ínhüvely feltárását, az ínhüvelyben kórosan felszaporodott synovialis szövet és az ezt termelő, belső ínhüvelyfal eltávolítását végezzük. Ez a beavatkozás a synovectomia.

 

A beavatkozást - belgyógyászati és laborvizsgálatok után - általában ambuláns formában végezzük, a szakma szabályai szerint, steril műtéti körülmények között, vértelenítő mandzsetta mellett, vezetéses (ún. axillaris) érzéstelenítésben, esetleg rövid altalásban.

 

Az érintett ínhüvely felett a tenyéri felszínen hosszanti „cikkcakk” bőrmetszést ejtünk, majd az ínhüvelyfalat felnyitjuk. Az inak körül elhelyezkedő nyálkahártya szaporulatot (orvosi nyelven synovitis) eltávolítjuk az ínhüvely falával együtt (synovectomia).

 

A műtét után másfél-két órás megfigyelés következik, majd a kötés meglazítása után a beteg otthonába távozhat.

 

Varratszedést a műtét után 10-14 nappal végzünk, addig a kötésben a kéz kímélete, felpolcolása mellett az ujj mozgatása javasolt.

 

Sebgyógyulás 2 hét.

 

Teljes gyógyulás a műtéttől számított 4-6 héten belül várható az esetek többségében, gyógytorna szükséges. A hosszú anamesis, mely több éves is lehet, természetesen hosszabb gyógyulási időt, akár több hónapot vonhat maga után.

Munka közben
Rendelések

Rendelési helyszínek:

 

MOM Park, Szent Magdolna Magánkórház

1123 Budapest, Alkotás út 53.

BMM, Magánrendelő

1037 Budapest, Bokor utca 17 – 21.

 

  • Rodler Med Facebook
Hol talál meg minket

© 2019 by Rodler-Med